(R�koskereszt�r, 1936. november 4.–)


1957-62: Magyar K�pz�m�v�szeti F�iskola, mesterei: Kmetty J�nos, Hincz Gyula, Domanovszky Endre. Tanulm�nyutak: 1966: Amszterdam; 1974: P�rizs; 1983: Ath�n; 1986: Gro�njan (YU); 1994: Stuttgart (D); 1995: Maribo (DK); 1996: Sarasota (USA). 1978: Juh�sz Gyula-d�j, Szeged; 1980: Ny�ri T�rlat munkajutalma, Szeged; 1982: Pro Natura-d�j, Mez�t�r; 1983: Szabadt�ri eml�k�rem, Szeged 1993: Magyar t�j magyar ecsettel d�j; 1994: V. T�blak�pfest�szeti Trienn�l� d�ja, Szeged; 1995: Szeged�rt eml�k�rem; 1996: VI. T�blak�pfest�szeti Bienn�l� d�ja, Szeged. Szegeden �l. A 60-as, 70-es �vekben az agresszi� foglalkoztatja, ez�rt jelk�pi t�ltet�, purit�n t�nus� �s expressz�v zaklatotts�g� m�veket k�sz�t, tiltakozik a brutalit�s ellen. Sz�nh�zi tematik�j� k�peit viszont az �sszefogott, monument�lis formaad�s jellemzi. Itt is l�that�: az alkot� mindenekel�tt Domanovszky Endre k�vet�je, hab�r legelvontabb gesztusk�peit m�r Soulages �s Mathieu szellemis�ge motiv�lja. A 80-as �vekt�l jelent�s fordulat �ll be ~ fest�szet�ben. Most m�r a csend�letek �s aktok l�rai tolm�csol�sa ker�l el�t�rbe, noha a m�v�sz a "test �rd�geit" l�ttat� komorabb, tragikusabb �lm�nyeit is megfogalmazza. Ugyanakkor legut�bb alkotott k�z�ss�gi st�ci� k�pein ism�t visszat�r a korai h�bor�s k�pek kereszt�ny jelk�peihez.