Milyen meghat�roz� gyermekkori �lm�nyekre eml�kszik, amelyek meghat�rozt�k p�lyav�laszt�s�t?

1936-ban sz�lettem, nyolc-kilenc �vesen �ltem �t a h�bor�s id�ket. R�koscsab�n egy k�l�n�s h�zban, a b�dogkast�lyban �lt a csal�dunk. Vaslemezekb�l �sszeszerelhet�, k�v�l-bel�l b�dog panel �p�tm�ny volt, amit az 1929-es kanadai �p�t�szeti vil�gki�ll�t�sra egy �ltalam nem ismert �p�t�sz tervezett. �ll�t�lag a b�dogh�z kint volt a vil�gki�ll�t�son, majd visszahozt�k, �s R�koscsab�n szerelt�k �ssze. N�gy�ves voltam, amikor a csal�dunk megvette. K�t szob�b�l, el�t�rb�l �s verand�b�l �llt. Tartozott hozz� egy pince is, ahol a h�bor� egy szakasz�t �t�ltem. A b�dogkast�lynak a tet�zete is b�dog volt, az egyik l�git�mad�s idej�n egy goly�sz�r�-sorozattal szit�v� l�tt�k. Nem keletkezett nagyobb k�r, mert a padl�st�rben deszka �s homok volt, amiben meg�lltak a l�ved�kek. Ma is �lesen eml�kszem a l�git�mad�sokra: az arany, a r�zsasz�n, az �g� g�pek furcsa f�nyei kavarogtak a naps�t�sben. Egyszer az egyik lel�tt g�p n�ger pil�t�j�t el is fogt�k a n�metek, �s h�rom napra ketrecbe z�rva k�zszeml�re tett�k a piact�ren.

Egy nyolc�ves gyerek sz�m�ra nehezen �rtelmezhet� lehetett egy ilyen vil�g; m�r a b�dogkast�ly is el�gg� meseszer�en hangzik...

A falai z�ldre, a tet�zete pirosra, az ablakai feh�rre voltak festve, a verand�ja pedig egy d�szes faszerkezet volt. Kit�nt a k�rny�kbeli egyszer�bb h�zak k�z�l, ez�rt nevezt�k el a helybeliek b�dogkast�lynak. Persze a m�retei alapj�n egy�ltal�n nem lehetett kast�lynak nevezni, iszony� pici �s nyomor�s�gos volt, de amikor �t�venk�nt k�v�l-bel�l �jrafestett�k, nagyon csinosnak t�nt.

Sz�lei mivel foglalkoztak?

Ap�m a h�bor� el�tt postai alkalmazott volt, a j�zsefv�rosi postahivatal t�vbesz�l� k�zpontj�ban dolgozott, majd t�vbesz�l� ellen�rr� nevezt�k ki. 1943 v�g�n nem volt hajland� v�grehajtani valamilyen utas�t�st, ami miatt �sszet�z�sbe ker�lt a f�n�keivel, ez�rt otthagyta ezt a biztos meg�lhet�st jelent� �ll�st. K�zben megkezd�d�tt a h�bor�, oldalkocsis motorjaikkal megjelentek a n�metek. R�koscsaba legmagasabb r�sze a Kucorg� nevezet� hely volt, aminek a tengerszint feletti magass�ga megegyezik a J�nos-hegy�vel. A h�bor� idej�n, majd k�s�bb 1956-ban a Kucorg�n �ll�tott�k fel a n�metek, majd az oroszok a neh�zt�z�rs�gi fegyverzet�ket. Olyan hangosak voltak ezek az �gy�k, hogy majd� megs�ket�lt�nk t�l�k. A h�bor� alatt nagyon f�lt�nk. 1944 november�ben egy napon ap�m�k lev�gt�k az �sszes baromfit, becsomagolt�k, felpakoltunk egy szek�rre, �s Bud�ra ment�nk. A H�rshegyi �ton, a Lip�tmez�n nagyany�m testv�re volt a port�s, � javasolta, hogy oda menj�nk, mert ott bombabiztos bunkerek vannak. Bek�lt�zt�nk a lak�s�ba, �s a l�giriad�kat a pincerendszerben v�szelt�k �t. F�lelmetes volt! Egy vasr�cs v�lasztotta el a pince m�sik r�sz�t, ahol az �r�lteket helyezt�k el. Amikor a k�zelben becsap�dott egy bomba, �s a villany kialudt, az elmebetegek iszony�an �v�lteni kezdtek. Ezt hallgattuk a gyertyaf�nyben. Egyre absztraktabb� �s abszurdabb� v�lt az �let�nk. Kor�bban R�koscsab�n eg�szen m�sok voltak a l�giriad�k: a szomsz�d telken �szak-d�li ir�nyban meg�sott �rkokba vonultunk, mert ott volt a legkisebb es�lye annak, hogy eltal�l benn�nket egy bomba. Ezekb�l az �rkokb�l figyelt�k a rep�l�g�peket �s a bel�l�k hull� bomb�kat. A H�rshegyi �ton eg�szen m�sf�le, absztrakt f�lelem kezd�d�tt, ami mindent bizonytalann� tett. Miut�n a zsid�kat kitelep�tett�k, nem sokkal kar�csony el�tt a Nimr�d utc�ba, a Forb�th-vill�ba k�lt�zt�nk. (M�r az oroszok kez�n volt a k�rzet, amikor vissza�rkezett az egyik koncentr�ci�s t�borb�l Forb�th, akinek az eg�sz csal�dja odaveszett. Nagyon h�l�s volt ap�mnak, hogy megmentette a nagy l�d�kba csomagolt holmijait.) A vill�ban hat csal�d �lt egy�tt. Kar�csony este �jf�li mis�re elment�nk a szentf�ldi templom mint�j�ra �p�tett k�zeli katolikus templomba. Hazafel� tartva m�r er�s g�ppisztolyropog�st hallottunk a H�rs-hegy t�ls� oldal�r�l. A n�metek fejvesztve, �ttalan utakon menek�ltek. A l�giriad�k idej�n a villa pinc�j�be vonultunk, h�rom magyar katona is vel�nk v�rta, hogy meg�rkezzenek az oroszok. Nem voltak hajland�k civilbe �t�lt�zni, de a fegyver�ket sz�tt�rt�k, �s otthagyt�k a bej�rat el�tt. Amikor megj�ttek az oroszok, g�ppisztolysorozatot eresztettek a pinceajt�ba, majd egy k�zigr�n�ttal sz�trobbantott�k. Mindenkinek feltartott k�zzel kellett el�j�nnie. A katon�kat k�l�nv�lasztott�k, az �kszereket, �r�kat elszedt�k t�l�nk. A vill�ban a kar�csonyfa mellett az asztal meg volt ter�tve s�tem�nnyel. El�bb enn�nk kellett bel�le; �gy bizonyosodtak meg r�la, hogy nem m�rgezett, majd mindet f�lzab�lt�k. Ezek az orosz katon�k viszonylag embers�gesek voltak, im�dt�k a gyerekeket, tang�harmonik�ztak nek�nk. A n�k rettenetesen f�ltek t�l�k, korommal kent�k be magukat, hogy min�l mocskosabbnak, cs�ny�bbnak l�tsszanak. Az egyik szob�ban egy Horthy-tiszt kih�v�an csinos feles�ge lakott, aki annyira f�lt, hogy amikor egyik este az oroszok rengeteg bort szereztek �s ber�gtak, megk�rte any�m�kat, aludjanak a szob�j�ban. Ap�mat, aki egy meglehet�sen filigr�n ember volt, akad�lynak odafektett�k az ajt� el� egy matracra. Amikor az egyik katona benyitott, kereszt�lesett rajta. Iszony� d�h�s lett, ap�m fej�hez nyomta a pisztoly�t �s f�l�n�l fogva �tr�ngatta a szob�jukba. R�gt�n kit�rt a hiszt�ria, nagyany�m kisz�lt a bej�rati ajt� el�tt �ll� �rnek, hogy meg akarj�k �lni az ap�mat. Ezek a katon�k val�sz�n�leg ukr�nok lehettek, el�g j�l besz�ltek n�met�l, nagyany�m�k pedig sv�bok voltak, �gy tudtak egym�ssal besz�lgetni. Any�mat �s nagyany�mat azonnal megkedvelt�k, h�l�sak voltak nekik, mert varrtak nekik, �s pr�b�lt�k �ket megszabad�tani a tetvekt�l. Az �r bel�tt a szob�ba az ajt� �veg�n kereszt�l, majd megfogta a r�szeg katonat�rs�t, kir�ngatta a h�z el�, �s �gy �sszerugdosta, hogy m�r any�m�k kezdtek rim�nkodni neki, hagyja abba. K�t nap m�lva bek�t�zve, kij�zanodva j�tt az �sszerugdosott katona, aki a csoport parancsnoka volt, �s a szem�nk l�tt�ra kit�ntette katonat�rs�t, ami�rt megakad�lyozta a v�ront�st. Alig tudtuk visszafojtani a r�h�g�s�nket. Rengeteg sz�rny�s�get �t�lt�nk azokban a h�napokban. Egyszer a szemem l�tt�ra l�tt homlokon egy n�metet egy orosz katona. L�ttam, ahogy a hal�nt�k�n bement, majd a m�sik oldalon kij�tt a goly�. Az orosz is kiborult, amikor a n�met t�rc�j�ban megtal�lta a gyerekei fot�it. M�snap � is meghalt, mert r�szegen kihajolt a kocsi ablak�n �s egy m�sik j�rm� lev�gta a fej�t. Borzalmas l�tv�ny volt, a pufajk�j�ba csomagolva hozt�k haza, a nagyap�m�knak kellett eltemetni�k.

Mi t�rt�nt a h�bor� ut�n?

A Ferenc J�zsef h�d volt az els�, amit rendbe hoztak �s megnyitottak, azon kereszt�l mehett�nk haza R�koscsab�ra. Felpakoltunk mindent egy kocsira, amit ap�m �s nagyap�m h�zott, any�m �s a nagyany�m tolt, mi pedig az �cs�mmel fenn �lt�nk a tetej�n. Annyira jellegzetes volt ez a jelenet, hogy m�g a Filmh�rad� is felvette, �gy viszontl�thattuk magunkat a moziban. Nagyap�m a h�bor� el�tt k�m�nysepr� volt, ez�rt 1945 m�jus�ban kapott egy k�m�nysepr� mesteri �ll�st Homokm�gy, Miske, Haj�s, Dr�gsz�l, �regcsert� helys�gekbe. Homokm�gyre k�lt�zt�nk, nagyap�m onnan j�rt a t�bbi telep�l�sre dolgozni. Amikor meg�rkezt�nk, cs�nd �s hajnali p�ra vette k�r�l a falut. Csod�latos �lm�ny volt a budapesti iszonyatos pokol ut�n, szinte megv�lt�snak �rezt�k, olyan volt, mintha a Paradicsomba �rkezt�nk volna. Gy�ny�r� �vek k�vetkeztek Homokm�gyen, nagyap�m a munk�j��rt eleinte rengeteg gabon�t, tejet, toj�st, baromfit kapott a helybeliekt�l, nem szenvedt�nk hi�nyt semmiben. K�zben �n a kalocsai jezsuita iskol�ba ker�ltem, mert any�m �gy gondolta, papot csin�lhat bel�lem. Borzaszt�an ut�ltam azt az iskol�t. Legkedvesebb tan�rom a fizika-k�mia szakos Heged�s L�szl� volt, hozz� fordultam akkor is, amikor a homoszexu�lis rendh�zf�n�k megpr�b�lt elcs�b�tani. Amikor undorodva elmes�ltem neki, hogy mi t�rt�nt, elmagyar�zta, mi a homoszexualit�s �s a c�lib�tus. B�rmennyire viszolyogtam is a kalocsai iskol�t�l, rettenetesen sajn�ltam, amikor 1949-ben deport�lt�k a jezsuit�kat. Any�m egyik d�lut�n lit�ni�ra ment a templomba, �s v�resen j�tt haza. Elmes�lte, hogy a szertart�st vezet� jezsuit�t a h�vek szeme l�tt�ra fekete b�rkab�tosok gumibottal fejbe vert�k, amit�l kit�rt a p�nik, �s az emberek egym�st letaposva menek�ltek ki a templomb�l. K�zben �ket is gumibottal �t�tt�k. Any�m ugyan nem s�r�lt meg, de m�sok v�r�t�l � is v�res lett. Kalocs�r�l hamarosan visszak�lt�zt�nk R�koscsab�ra, a nyolcadik oszt�lyt m�r ott v�geztem.

Hogyan v�lasztotta a k�pz�m�v�szeti p�ly�t?

Nem akartam fest� vagy m�v�sz lenni, de mindig rajzoltam valamit. Nem gyerekrajzokat, nem olyan gy�ny�r� �lomvil�got, mint k�s�bb a kisl�nyom. Mindig keresztrefesz�t�s, f�lelem, gy�trelem volt a rajzaimon, ma m�r expressz�vnek nevezn�m ezeket a k�peket. Az iskolai rajzfeladatok persze nem ilyenek voltak, azokat r�h�gve megcsin�ltam. El�g j� voltam matematik�b�l, az is megfordult a fejemben, hogy �p�t�sz leszek, ez�rt a k�b�nyai Szent L�szl� Gimn�ziumba iratkoztam be. K�zben elk�ldtek a M�v�szeti Gimn�ziumba egy rajzversenyre, ahol d�jat nyertem, �s r�gt�n fel is vettek. A sz�leim javaslat�ra �tiratkoztam. Eleinte nagyon nem tetszett a m�v�szeti iskola, �gy �reztem, nem vagyok el�g k�pzett. Akkoriban nagyon nehezen �lt�nk, minden ny�ron dolgoznom kellett, s�t az iskola mellett is mindenf�le alkalmi munk�t v�llaltam. Harmad�ves koromban m�r jobban ment a rajzol�s �s a fest�s, a ny�ri m�v�sztelepi k�peim�rt d�jakat is kaptam. Negyed�ves voltam, amikor egy �reg �gyv�dr�l, aki modell volt az iskol�ban, olyan portr�t festettem, ami jobban siker�lt, mint amit a kor�bbiak, Gy�m�nt L�szl�, Szab� �kos festettek. Amikor meghalt az �reg, a csal�d az �n portr�mat v�lasztotta. Azokban az �vekben a D�zs�ban eveztem. P�rizsban �l� bar�tommal, Kov�cs Izs�kkal nagyon j� id�eredm�nyeink voltak p�rosban, borzaszt�an sz�m�tottak r�nk, de �pp a felv�teli idej�n volt egy h�zi verseny a V�r�s Meteor �s D�zsa k�z�tt, amire nem ment�nk el. B�ntet�s�l kiz�rtak az egyes�letb�l, �s egy �vre eltiltottak a versenyz�st�l. A folytat�sb�l nem lett semmi, mert j�tt az �56-os forradalom, �s Izs�k Franciaorsz�gba emigr�lt. A K�pz�m�v�szeti F�iskol�ra ugyan helyhi�ny miatt nem vettek fel, de Kecsk�s Lajost, P�l Mis�t �s engem �tk�ldtek egy m�sik felv�teli bizotts�ghoz, amelyben a szegedi tan�rk�pz� f�iskol�r�l Vinkler L�szl� �s Klebniczky �lt. Vinkler azt k�rdezte, milyen kompoz�ci� Mantegna Piet�ja, Klebniczky pedig azt, hogy hol lehet Magyarorsz�gon feketeszenet tal�lni �s mik azok a meteoritok. Mindh�rom k�rd�sre tudtam a v�laszt, ez�rt felvettek f�ldrajz-rajz szakra. 1956 szeptember�ben kezdtem a tan�vet, �s Szegeden �rt a forradalom is. R�szt vettem a szegedi felvonul�sokban. A ruhagy�rn�l volt egy atrocit�s, ahol a munk�sok �s a di�kok egy�tt tartottak gy�l�st, amikor megjelentek a katon�k �s a t�zolt�k, �s v�z�gy�val akart�k sz�toszlatni az egyik szegletbe beszorult t�meget. A v�z�gy� azonban nem m�k�d�tt rendesen, a katon�k nyak�ba z�dult a v�z, akik bed�h�dtek �s vakt�ban l�v�ld�zni kezdtek. A t�meg p�nikba esett, nek�nk szerencs�re siker�lt id�ben elj�nn�nk. Okt�ber 26-�ra m�r senki sem maradt a koll�giumban, �n is �sszepakoltam a k�nyveimet �s elindultam haza. A vas�t�llom�s teli volt �v�sokkal, de az�rt fel tudtam sz�llni a vonatra. Cegl�dig jutottam el, ahol k�z�lt�k, sehov� sem megy t�bb vonat. Gyalog v�gtam neki a h�tral�v� hetven kilom�ternek. �tk�zben, P�teriben tan�ja voltam annak, hogy felakasztottak egy embert. Rettenetes �lm�ny volt! Tehetetlen�l n�ztem v�gig. A Kucorg� mellett elhaladva l�ttam, hogy az oroszok neh�zt�z�rs�gi �gy�kkal l�tt�k Budapestet. Olyan iszony� hangzavar volt, hogy n�h�ny napra szinte teljesen megs�ket�ltem. A p�celi �ton, a r�koskereszt�ri el�gaz�sn�l volt egy k�z�rt, aminek a padl�ster�b�l l�v�ld�z�tt valaki. �pp amikor oda�rtem, P�cel fel�l j�tt egy orosz tank, olyan volt, mintha a cs�ve r�m ir�nyult volna. Beugrottam az �rokba, �s m�r hallottam is a hatalmas d�rren�st. A l�ved�k teljesen sz�trobbantotta a bolt padl�s�t a l�v�ld�z�vel egy�tt. A gyalogl�s �s a megrend�t� �lm�nyek meglehet�sen kimer�tettek mire haza�rtem. 1957 febru�rj�ban folytat�dott az oktat�s Szegeden, de csak n�h�ny hetet t�lt�tt�nk itt. Kecsk�s Lajossal �s P�l Mis�val egy�tt �n is kaptam egy t�viratot a K�pz�m�v�szeti F�iskol�t�l, hogy megv�ltoztatt�k a kor�bbi felv�teli vizsga eredm�ny�t, �s mindh�rmunkat felvettek Kmetty J�nos oszt�ly�ba. Visszament�nk Budapestre, �s mintha mi sem t�rt�nt volna, a K�pz�m�v�szeti F�iskol�n folytattuk a tan�vet. A forradalom alatt sok hallgat� kiment Nyugatra, t�bbet pedig lel�ttek a harcokban. Az egyik f�iskol�s, akit a katonas�gn�l mesterl�v�sznek k�peztek ki, id�nk�nt lel�tt egy-egy orosz katon�t, amin az oroszok �gy bed�h�dtek, hogy az eg�sz int�zm�nyt feld�lt�k. Bar�tomat, B�dis Antalt is akkor l�tt�k hasba.

Hogyan eml�kszik a f�iskolai mestereire, mit lehetett t�l�k tanulni?

Kmetty J�nosn�l kezdtem a f�iskol�t, harmad�vben Hincz Gyula n�vend�ke voltam, majd a negyed-�t�d-hatod �vet Domanovszky Endre ir�ny�t�s�val v�geztem.

H�rom abszol�t k�l�nb�z� m�v�szegy�nis�g...

Kmetty J�nos szel�d ember volt, vil�g�t�, gy�ny�r� k�k szemmel �s olyan �sz hajjal, mint most az eny�m. �r�k�rv�ny� jelmondatai voltak: "Ha nem m�k�dik a forma-sz�n-t�r, nincs vizu�lis esem�nydr�ma." Eleinte nem szerepeltem t�l j�l n�la. Egyszer portr�t csin�ltunk, amikor azt mondta, ne fessek, menjek ink�bb tan�tani. �tvette az ecsetet, pr�b�lta helyrehozni a k�pet, de csak m�g rosszabb lett. Amikor otthagyott, r�j�ttem, hogyan kellene megcsin�lni. Amikor visszaj�tt, �s megl�tta a v�geredm�nyt, azt mondta: "Mi van Nov�k, m�giscsak fest� lesz?" Harmad�ves koromban Hincz Gyul�hoz ker�ltem, akin�l elhat�roztam, hogy egy gy�ny�r�, �letnagys�g� aktot festek. Volt egy csodasz�p modell�nk, hossz� derek�, r�vid l�b�, nagyon k�l�n�s, �rdekes arc�. Sark�t�l a feje b�bj�ig lem�rtem, t�k�letesen pontos akartam lenni. Amikor r�szletesen, val�s�gh�en megfestettem, m�g a k�rm�t is alaposan kidolgoztam, megmutattam Hincznek, aki �t�lelt �s azt mondta: "Ide figyelj, dr�ga fiam! A neorealizmus nem kedvelt a mi politikai viszonyaink k�z�tt." Azt hittem, sz�trobban az agyam, nem is �rtettem pontosan, hogy mit mond. Hincz kedves, tiszta lelk� ember volt, nagyon szerettem, rettenetesen hatott r�m, amit mondott. Fogalmam sem volt, mi az a neorealizmus. Irodalomtan�runknak, Bik�csy tan�r �rnak az volt a m�ni�ja, hogy elvitt benn�nket az Ur�nia Filmst�di�ba. Akkoriban l�ttam p�ld�ul az Andal�ziai kuty�t, majd Fellini Orsz�g�tonj�t. A k�nyvt�rban ut�naolvasva kider�tettem, mi is az a neorealizmus. Megpr�b�ltam kim�szni bel�le. Volt egy id�s h�lgy modell�nk, akit �ri�si v�r�s kalapban, r�zsasz�n kab�tban, sz�rke, �cska parav�n h�tt�rrel festettem meg. Sehogysem tetszett az eredm�ny, ez�rt d�h�mben felkaptam a narancss�rga fest�kcsom�ban fekv� spachtlit �s hozz�v�gtam a v�szonhoz. Hincz tan�r �r �pp akkor l�pett be, m�g l�tta leesni a spachtlit �s lefolyni a narancss�rga massz�t a sz�rke k�pen. Elki�ltotta mag�t: "Akci�!" Az agyam teljesen sz�tment, azt mondtam magamban: szeretem Hinczet, de �r�lt nem vagyok. Hazamentem �s bejelentettem a sz�leimnek, hogy befejezem, otthagyom, mert ez nem f�iskola, hanem az �r�ltek h�za, egy elmebeteg-gondoz� int�zet. Ap�m d�h�ben lekevert egy hatalmas pofont, mire felkaptam �s �gy belev�gtam az �gyba, hogy az �sszet�rt. Kiszaladtam a kertbe b�gni, majd visszamentem, bocs�natot k�rtem �s meg�g�rtem, hogy ha f�t v�gnak a h�tamon, akkor is befejezem a f�iskol�t. Hinczn�l csillagos �t�ssel fejeztem be a harmad�vet. A k�vetkez� �vfolyamot m�r a f�igazgat�, Domanovszky Endre n�vend�kek�nt folytattam, aki akkor v�llalt el�sz�r oszt�lyt. Alacsony volt, de a k�tm�teresek feje f�l�tt is �tn�zett, nem volt olyan ember, aki n�la nagyobb lett volna. Veres �csi, Szab� B�la, V�lyi Csaba, W�gner J�nos �s �n alkottuk az �tf�s oszt�ly�t. Doma - mi csak �gy h�vtuk egym�s k�z�tt Domanovszkyt - feladta a leck�t: fresk�t fogunk festeni. H�rom �s f�l m�teres kartonokat szerelt�nk fel a falra, �s �gy rajzoltuk a k�tm�teres figur�kat, mint az �r�ltek. Egy �v m�lva azt mondtam Dom�nak: nem mehet �gy tov�bb, valami gyakorlatot adjon. Alaposan ut�naolvastam, �gy elm�letben m�r pontosan tudtam, hogyan kell fresk�t festeni. El�sz�r nagyon d�h�s lett, komolyan �sszeveszt�nk, de k�s�bb megkedvelt, �s �lland�an cikizett. Megh�vott a lak�s�ra is, �s bemutatott a feles�g�nek.

Domanovszky fest�szete mennyire hatott a tan�tv�nyokra?

 Nekem nagyon tetszett a fest�szete. Ezt a mai napig v�llalom. A duna�jv�rosi fresk�ja �s a hasonl� munk�i miatt ma sokan a szocre�l apostol�nak titul�lj�k, �s elfelejtik, hogy mellette voltak izgalmas sz�nyegei, gobelinjei �s absztrakt munk�i is. Doma nem volt olyan szellemi ember, mint a f�iskola legm�veltebb tan�rai, Bern�th Aur�l - akivel j� bar�ts�gba ker�lhettem - vagy P�tzay P�l, de mindannyiunkra nagy hat�ssal volt. Tintoretto-im�d� volt, a sz�n- �s formateremt�s lehet�s�geir�l nagyon sokat tanultunk t�le, �tvett�k az elk�pzel�seit. B�r mind az �ten nagyon k�l�nb�z� egy�nis�gek voltunk, egy id� m�lva �hatatlanul Doma-k�peket kezdt�nk festeni, noha sohasem ny�lt bele a munk�inkba. Hatod�ves korunkban kiharcoltam, hogy az Epreskertben fel�p�tsenek nek�nk egy falat, amire R�kasi Csab�val �s Szab� B�l�val fresk�kat festett�nk. A diplomamunk�mat is erre a falra festettem, Doma m�r a b�r�l� bizotts�g el�tt megjelent, megn�zte �s lesz�lta. Erre kalap�csot ragadtam, levertem �s talicsk�val elhordtam a vakolatot. �jra megcsin�ltam, de akkor m�r csak pap�rra. A f�iskola arch�vum�ba ker�lt, amit az�ta m�r felsz�moltak.

Mihez kezdett a f�iskola ut�n?

Doma m�r �t�d�ves koromban adott egy enged�lyt, hogy negyed�venk�nt �t darab k�pet beadhatok a K�pcsarnokhoz. El�sz�r azt hittem, csak Doma nyom�s�ra veszik be �ket, de azt�n megnyugtattak, viszik a k�peimet, nincs rakt�ron bel�l�k egy darab sem. Hatod�ves koromban m�r k�z�s m�teremben dolgoztam els� feles�gemmel, Zolt�n M�ria Fl�r�val. A f�iskola ut�n r�gt�n szabad�sz� lettem, eg�szen t�rhet� j�vedelmet jelentettek a K�pcsarnoknak leadott k�pek. Rendszeresen festettem aktot, csend�letet �s t�jk�pet is, s�t olykor valamif�le eszm�nyk�pi dolgokat is. Akkoriban tisztess�ges meg�lhet�st biztos�tott a fest�szet. A h�zass�gunkb�l sz�letett k�t gyermek�nk. Andris most Sv�dorsz�gban �l, hangszerk�sz�t�k�nt keresi a kenyer�t. Zs�fi l�nyom most Kaliforni�ban �szt�nd�jas, egy�bk�nt a Mancs olvas�szerkeszt�je. Angol szakot v�gzett az egyetemen, majd Cambridge-ben is tanult.

A budapesti p�lyakezd�s ut�n hogyan ker�lt Szegedre?

�rdekes t�rt�net. A hatvanas �vek v�g�n a Hal�szb�stya alatt az egyik h�z tet�ter�ben kis m�teremlak�sokat alak�tottak ki, �s �n is befizettem az egyikre. K�zben tal�lkoztam f�iskolai bar�tommal, Szab� B�l�val, akinek megmutattam az �p�tkez�st, h�tha � is szerezhetne m�g ott mag�nak egy m�termet. Elmes�lte, hogy a M�v�szeti Gimn�ziumban tan�t, alb�rletben lakik, nem tud boldogulni, ez�rt jelentkezett a miniszt�rium p�ly�zat�ra, �s v�rhat�an egy szegedi m�teremlak�st adnak neki. Szegedr�l nekem csod�latos eml�keim maradtak, �56-ban kij�rtunk festeni a S�rg�ra, a Tisza-Maros-sz�gbe. Akkoriban m�g rengeteg aranyl�-okkeres s�rga h�z volt Als�v�roson, az�ta sem tal�lom azt a gy�ny�r� s�rga sz�nt. Nagyon tetszett a v�ros szerkezete, �s az �p�letek is. A f�iskol�n is j�l �reztem magam, mert Vinkler L�szl�t nagyon megszerettem. Megbesz�ltem Szab� B�l�val, hogy cser�l�nk: �v� lesz a budai m�teremlak�s, eny�m pedig a szegedi. Id�k�zben elv�ltam, a gyerekekkel rendszeresen tartottam a kapcsolatot, �s volt feles�gemmel is j� bar�ts�gban maradtunk, de nem k�t�dtem m�r olyan szorosan Budapesthez. 1969 december�ben k�lt�ztem Szegedre az elk�sz�lt �j m�teremh�zba. Amikor a miniszt�riumi p�ly�zat �t�r�sakor kider�lt, hogy nem vagyok p�rttag, s�t m�g csak KISZ-tag sem voltam soha, nagy vita kerekedett, v�g�l v�llalnom kellett, hogy letelepszem Szegeden, r�szt veszek a v�ros kultur�lis �let�ben, �s tartom a kapcsolatot a helyi tan�ccsal. Az�ta ebben a m�teremlak�sban lakom. K�t �v m�lva feles�g�l vettem egy szegedi l�nyt, Cseh Iboly�t, aki hath�napos kisgyerek�vel hozz�m k�lt�z�tt. Ez a h�zass�g sem siker�lt, ez�rt 1983-ban elv�ltunk. Harmadik h�zass�gomb�l sz�letett kisl�nyom most lesz tizenk�t �ves. � jelenti sz�momra a legnagyobb �r�met az �letben. �desanyj�val, Hevesi Nagy Anik�val �l, de s�r�n tal�lkozunk. Anik� tehets�ges fest� �s nagyon j� anya.

F�v�rosb�l �rkezett fiatal fest�k�nt hogyan fogadt�k a szegedi m�v�szkoll�g�k?

Ideker�l�semkor r�gi ismer�s�kre bukkantam a h�z lak�i k�z�tt: D�r Pist�val �s Zombori Lacival 1956-ban egy�tt kezdtem a szegedi f�iskol�t. Pint�r J�sk�val is hamar j� bar�ts�gba ker�ltem. � volt akkoriban a m�v�szeti titk�r, nagyon sokat k�sz�nhettem neki. Azt sem felejtem el soha, hogy amikor bek�lt�ztem, Cs. Pataj Miska egy kis kend�be csomagolt keny�rrel, s�val �s szalonn�val fogadott. Szomsz�domat, Zolt�nfy Pist�t im�dtam, h�sz �ven kereszt�l nagy-nagy szeretetben �lt�nk. Amikor meghalt, egy �vig tart� iszony� trag�dia volt a sz�momra. Az amat�r�kkel, a sz�nh�zi d�szletfest�kkel is hamar ismerets�gbe ker�ltem. Amikor 1972-ben Varga J�zsef otthagyta a m�vel�d�si oszt�ly f�el�ad�i �ll�s�t, engem k�rtek fel a tan�cst�l. Elv�llaltam, de egy �vn�l nem b�rtam tov�bb, mert ut�ltam a hivatali munk�t, �s �gy �reztem, semmit sem tudok el�rni. Vinkler L�szl�nak t�madt egy �tlete, hogy m�v�ssz� lett egykori n�vend�keivel Spir�l c�mmel ki�ll�t�st rendez. Az volt a feladatom, hogy a K�pz�m�v�szeti Lektor�tust meggy�zzem, enged�lyezz�k a t�rlatot. Nem siker�lt. Bel�ttam, hogy hatalom n�lk�l j�rtathatom ugyan a sz�m, de �gysem megyek semmire, ez�rt beadtam a felmond�som. K�t �v m�lva felvettek a tan�rk�pz� f�iskol�ra tan�rseg�dnek. Azt k�rtem, hogy �r�k�s tan�rseg�d maradhassak, mert nem v�geztem pedag�gi�t, de a szakm�t sz�vesen tan�tom. Volt m�g egy probl�ma: nem volt diplom�m. A K�pz�m�v�szeti F�iskol�n ugyan megvolt a tizenk�t �rv�nyes f�l�vem, a diplomamunk�mat is elk�sz�tettem, de v�g�l m�r nem �rdekelt a diploma. �gy gondoltam, egy fest�nek minek, Domanovszkynak sem volt. A miniszt�rium elfogadta az indexemet, tan�thattam a szegedi f�iskol�n, de �t �v m�lva el�j�ttek azzal, hogy szerezzem meg a k�z�piskolai tan�ri diplom�t. �jra beiratkoztam a K�pz�m�v�szeti F�iskol�ra, ahol a volt oszt�lyt�rsaim tan�tottak. Azt mondt�k, ne vicceljek vel�k, adjam oda az indexemet, majd al��rj�k. Nem mentem bele, ink�bb Szegeden bejelentetem, hogy nem csin�lom tov�bb, �r�k�s tan�rseg�d akarok maradni. K�zben az�rt D�r Pista p�tyolgat�s�val el�g j�l kikup�l�dtam pedag�gi�b�l is. Amikor kineveztek KISZ-vezet� tan�rnak, kezd�d�tt megint a cirkusz. Hi�ba mondtam, hogy m�g �tt�r� sem voltam soha, p�rtag sem vagyok, nem politiz�lok, m�gis nekem kellett csin�lni. A KISZ-foglalkoz�sok abb�l �lltak, hogy kij�rtam a hallgat�kkal a jutagy�rba, amelynek a Victor Hugo utcai klubj�ban t�rlatokat rendezt�nk. A tan�t�st nagyon szerettem, a hozz�m j�r� hallgat�k eredm�nyei a koll�g�im szerint azt mutatt�k, j�l csin�lom. A fiatal gener�ci�hoz mindig rendk�v�li m�don vonz�dtam. Az els� feles�gemmel egykor� voltam, a m�sodik tizenk�t �vvel, a harmadik pedig harminck�t �vvel volt fiatalabb n�lam. S�t, a m�sodik azt mondta, a legk�zelebbi feles�gemet m�r az �vod�b�l fogom v�lasztani. A f�iskol�n sokszor egy�tt fociztam, kocsm�ztam a hallgat�kkal. Ami miatt v�gk�pp kiborultam: az egyik t�eszeln�k l�ny�nak jegy�t a f�igazgat� �nhatalm�lag egyesr�l �t�sre jav�totta az indexben.

A nyolcvanas �vek elej�n egy nagyobb k�z�ss�gi munk�ra kapott megb�z�st...

1983-ban a Szegedi V�rosi P�rtbizotts�g p�ly�zatot hirdetett egy nagy pann� megfest�s�re. Nyolcan p�ly�ztunk, a helyiek k�z�l egyed�l Vinkler L�szl� nem volt hajland�, azt mondta, nem fest a kommunist�knak. �n egy nagy kompoz�ci�t k�sz�tettem mez�telen emberekkel, aminek egy Pieta-jelenet volt a k�z�ppontj�ban. Egy n� egy huszon�ves haldokl� fi�t tart a kez�ben, mellette a k�t n�v�r �ll, a k�p m�sik r�sz�ben egy f�rj kitapogatja terhes feles�ge has�n a sz�letend� gyermek sark�t, k�rben pedig kerek has�, t�ncol� l�nyok. A b�r�l�k v�rig s�rtettek, amikor megk�rdezt�k: Mi ez a h�st�meg? Valamif�le �letjelk�pnek tekintettem a duzzad� mez�telens�get, �s nem tudtam, milyen ruh�t adjak az emberekre. Amikor �jra ki�rt�k a p�ly�zatot, elhat�roztam, ha nekik az kell, festek egy szocre�l maj�list. Nagyon szerettem a m�jus elsej�ket, nem a hivatalos felvonul�st, hanem a tavaszi vid�ms�got, a n�p�nnepet. Annak idej�n egyik bar�tommal az�rt ment�nk el felvonulni, hogy k�zelr�l megn�zz�k R�kosi t�kfej�t. Ezek az eml�kek is bennem �ltek. Fort�lyos f�lelem igazgat c�mmel a nyolcvanas �vek elej�n jelent meg egy t�rt�nelemk�nyv, amit felhaszn�ltam a kompoz�ci�mhoz: egy fi�gyerek tartja a kez�ben, j�l olvashat� a c�me. Festettem egy form�s, g�mb�lyded feh�r ruh�s l�nyt is, aki r�zs�t tart a kez�ben, a l�b�val pedig r�l�p egy m�sik r�zs�ra. Egy n�met lapban l�ttam azt a fot�t, amelyen egy m�jus elsejei felvonul�son egy kisl�ny �ll a t�megben a sz�leivel, egyik kez�ben v�r�s z�szl�, a m�sik kez�t pedig a jellegzetes Heil, Hitler! karlend�t�ssel magasba emeli. Ezt a jelenetet kicsit �tform�lva �n is felhaszn�ltam: a kisl�ny egy magyar z�szl�t tart a kez�ben, a m�sikat pedig �k�lbe szor�tja. M�s furcsas�gok is voltak ezen a pann�n: nincs sz�m a torony�r�n, h�rom nap s�t az �gen. Egy KISZ-es felvonul�son selyem t�llz�szl�kat vittek, amelyekre Lenin-fejeket festettek, s a lobog� z�szl�kon eltorzultak a fejek. Ezt is megpr�b�ltam megfesteni, de nem siker�lt igaz�n j�l, a groteszkhez nem volt �rz�kem. A b�r�l� bizotts�g v�g�l m�gis ezt a p�lyamunk�t v�lasztotta, amit azt�n �sszef�gg� h�sz n�gyzetm�teres v�szonra meg is festettem. N�h�ny �v m�lva, 1986-ban, amikor m�sik �p�letbe k�lt�z�tt a p�rtbizotts�g, megk�rtek, hogy szereljem le a k�pet. Adtak egy kulcsot, azt mondt�k, b�rmikor mehetek �rte, az �p�letb�l m�r kik�lt�ztek, nincs ott senki. Barcz�nfalvi bar�tommal � aki kital�lta, hogyan lehet ezt a hatalmas v�sznat j�l feltekerni �s csomagolni � egyik este egy�tt elment�nk megn�zni a k�pet. Kinyitottuk a nagykaput, keress�k a villanykapcsol�t, egyszercsak megsz�lal m�g�tt�nk valaki: Tudja, hogy le kell l�jem?! R�h�gve v�laszoltam, l�j�n csak le b�tran, legal�bb a f�m�vem el�tt fogok meghalni. Kider�lt, hogy a munk�s�rs�g fegyverrakt�ra m�g ott maradt a ki�r�tett p�rtbizotts�gi �p�letben. V�g�l tiszt�z�dott a dolog, �s �tment�nk a Szeged �tterembe le�bl�teni az ijeds�get. Barcz�nfalvi elki�ltotta mag�t: Nov�k bevitt a p�rtbizotts�gra lel�vetni. Amikor elmes�lt�k a sztorit, hatalmas nevet�s volt. V�g�l �t emberrel szerelt�k le, majd az �j helyen �jra fel a k�pet. A rendszerv�lt�s idej�n �jra leszerelt�k, �ll�t�lag ma a m�zeum rakt�r�ban �rzik.

Huszonk�t �vig dolgozott a szabadt�ri fest�m�hely�ben. Hogyan ker�lt kapcsolatba a sz�nh�zzal?

A sz�nh�z r�gi m�ni�m volt, m�r Pesten is nagyon szerettem sz�nh�zba j�rni. J�l ismertem p�ld�ul P�csi S�ndort. Bedolgoztam a Mad�ch Sz�nh�z, a Nemzeti Sz�nh�z �s az Operah�z d�szletm�hely�be. Szegeden m�r 1970 nyar�n megismerkedtem a d�szlettervez�kkel, d�szletfest�kkel. J� kapcsolatba ker�ltem Sz�kely L�szl�val, Varga Matyi b�csival �s a d�szletfest� S�ndor csal�ddal. Im�dtam a sz�nh�zi munk�t. Kov�cs Izs�k bar�tommal k�z�piskol�s korunkban akvarellezt�nk, �s azt gyakoroltuk, hogy milyen �gy festeni, ha n�zik az embert. Direkt ki�lt�nk a rakpartra festeni. Vonzott a k�z�ns�g, nem exhibicionista m�don, ink�bb csak a kib�r�s szintj�n. A f�iskol�n Domanovszky els�sorban a mur�li�ra k�sz�tett fel benn�nket. 1964-ben Moh�cson k�sz�tettem egy sgraffit�t, 1968-69-ben pedig a s�lyi egykori E�tv�s kast�lyban m�r festettem egy nagyobb fresk�t is. Ilyen megb�z�sok j� ha t�z�vente ad�dnak, a sz�nh�zban viszont minden �vben hatalmas, l�tv�nyos d�szleteket festhett�nk. 1971-ben p�ld�ul Szinet�r Mikl�s rendez�s�ben a Borisz Godunovot mutatt�k be a D�m t�ren, amihez F�l�p Zolt�n tulajdonk�ppen egy nagy ikonoszt�zt tervezett d�szletnek. A harmincn�gy ikon t�bbs�g�t nekem kellett elk�sz�tenem, tizenvalah�ny n�gym�teres figur�t kellett megfestenem. Rettent�en �lveztem! T�z �vvel k�s�bb, 1981-ben egy orosz tervez�, Viktor Volszkij tervei alapj�n csin�ltuk meg a szabadt�rin az Ivan Szuszanyin d�szlet�t, ami ugyancsak gy�ny�r� munka volt. Sokat dolgoztam egy�tt Csik�s Attil�val �s Forray G�borral, Varga Matyi b�csit�l megtanulhattam a d�szletfest� szakma mesterfog�sait, fort�lyait. V�g�l m�r �gy kikup�l�dtam, hogy az utols� �t �vben �n voltam a fest�m�hely vezet�je.

Gondolkodott m�r azon, hogy alakult volna a p�ly�ja, ha 1969-ben nem cser�li el a budait a szegedi m�teremlak�sra?

Amikor n�gy �ve elk�lt�z�tt a csal�dom �s egyed�l maradtam, ez is eszembe jutott. Biztosan minden m�sk�nt alakult volna. A pesti koll�g�kkal hossz� ideig tartottam a kapcsolatot, egykori �vfolyamt�rsaim, r�gi bar�taim, Gyulai L�viusz, Veress S�ndor, W�gner J�nos ma is megvannak. A n�h�ny �vvel fiatalabbakat is ismerem, de a fiatal gener�ci� m�r egy�ltal�n nem ismer engem. Pataki Feri tal�n jobban tartja vel�k a kapcsolatot. Amikor letelepedtem Szegeden, belesuvasztottam magam ebbe, ami itt van. Nem igyekeztem, hogy rangot szerezzek magamnak a szakm�ban. Az�rt sem t�rtem magam, hogy komoly katal�gusom legyen. Most k�sz�l�k egy nagyobb ki�ll�t�sra, az �jpesti Gal�ri�ban lesz egy t�rlatom, aminek azt a c�met szeretn�m adni: Harminc �v ut�n. A m�lt �v december�t sz�m�tva �pp ennyi ideje j�ttem Szegedre.

Milyen k�pek szerepelnek ezen a t�rlaton?

Szeretn�m bemutatni az Amikor a s�t�ts�g elj�n c�m� kompoz�ci�mat a T�rsas�gi szex �s az �jszaka vil�ga c�m� mell�kleteivel egy�tt. Ebben a t�m�ban Szuromi Pali az eszmei partnerem, aki most �rja az �rnyak c�m� k�nyv�t. Vele sokszor megvitattam m�r ezt a k�rd�sk�rt. Bulgakov reg�nye, A Mester �s Margarita az egyik eszm�nyk�pem, b�r az ind�t�kaim k�z�tt Apollinaire V�rosok c�m� versciklus�nak Az utols� fejezet c�m� vers�t is megeml�ten�m. Az Amikor a s�t�ts�g elj�n c�m� kompoz�ci�ban a nagy magyar kupler�jt akartam megfesteni. M�r a nyolcvanas �vekben elkezdtem vele foglalkozni. Hossz� id�n kereszt�l �gy �ltem �s dolgoztam, hogy azt tartottam szem el�tt, amit Karinthy mondott: a m�v�sznek nem m�s a feladata, mint a j�t �s a rosszat megk�l�nb�ztetni. Ezt �szint�n, bel�lr�l �gy is �reztem. Azt�n, ahogy s�r�s�d�tt az �let, megtal�ltam azt a furcsa �lm�nyt - j�llehet csak r�vid id�re, hiszen nem vagyok el�g elm�ly�lt ahhoz, hogy fel tudjam teljes m�rt�kben v�llalni az ambivalenci�t -, hogy a j� �s a rossz legt�bbsz�r egy�tt van jelen. Caravaggi�n�l is felfedeztem a f�ny-�rny�k saj�tos jelrendszer�t, a vil�gos-s�t�t ellentmond�s�t, a sz�n �sszef�gg�srendszer�ben azt a harm�ni�t, ami m�r diszharm�nia ink�bb. R�j�ttem arra, hogy m�lyen �t�lem az ambivalenci�t. Ezt jelezt�k keresg�l�seim, a h�zass�gaim elroml�sa, az emberi kapcsolataim m�sf�les�ge. Ugyanaz a dolog, ami rendk�v�li gy�ny�rt okozott, egyben f�lelmet, gyan�t is keltett bennem. A sz�ps�g �s az eltorzul�s, a gonoszs�g �s a j�s�g egyszerre volt jelen az �letemben. Belekeveredtem az alkoholizmusba, ami ellen nagyon hossz� id�n �t k�zd�ttem. Ma m�r biztos vagyok benne, hogy messze t�l vagyok rajta, de nagy seg�ts�g kellett hozz�. Olyan vil�gokba jutottam el, olyan dolgokat �ltem �t, amelyek ut�n sokkal jobban meg�rtettem A Mester �s Margarit�t, mint amikor el�sz�r olvastam. R�szt vettem erotikus ki�ll�t�sokon, olyan erotikus k�peket festettem, amilyeneket kor�bban nem v�llaltam, �s bizonyos id� ut�n kidob�ltam. M�sok viszont megmentett�k ezeket, felrakt�k a falra �s gy�ny�rk�dtek benn�k. M�rlegelnem kellett, hogy mir�l van sz�, mennyit mutathatok meg ezekb�l, hol vannak az �zl�sbeli, eszt�tikai hat�rok. Ma m�r kifejezetten v�gyom arra, hogy erotikus k�peket fessek; megpr�b�lom meg�rteni �s megfogalmazni az ezzel kapcsolatos �lm�nyeimet, gondolataimat. Az aktfest�szetembe is megpr�b�lom belelopni a k�l�n�ss�geket, a c�mad�ssal is jelzem - p�ld�ul A nap sz�pe Bunuel filmje ut�n -, hogy nem egyszer�en egy aktr�l van sz�. Sok�ig Bunuel filmjeit sem �rtettem, de azt�n r�j�ttem, hogy a titkos kis l�dik�j�ban a keleti szexkult�ra rejt�zik. Megn�ztem sok porn�filmet, t�bb ilyen jelleg� ki�ll�t�st, elolvastam az ezzel kapcsolatos orvosi irodalmat, megvizsg�ltam az ilyen t�m�j� k�pz�m�v�szeti alkot�sokat. Az erotik�val val� foglalkoz�sban a sz�momra �r�kk� el�rhetetlennek t�n� ar�nyok k�rd�se izgatott. Az ilyen rajzaim java r�sze mozg�sk�s�rlet, munkarajz, anat�miai vizsg�l�d�s. A modellem sz�m�ra mindig megpr�b�lom nemcsak elmagyar�zni, hanem le is rajzolni, hogy mit szeretn�k l�tni. Sok dolgot k�zvetlen k�zelr�l is megtapasztaltam, val�s�gb�l �s fant�zi�b�l is. Az erotikus tanulm�nyaim neh�z feladatok, mert nem lehet k�v�l �s bel�l lenni egyszerre, hamar l�trej�n a j�l m�k�d� steril vil�g cinizmusa, az ambivalencia.

Eg�szen m�s jelleg� k�peket festett p�ld�ul Ajn�csk�n...

A Nov�k Pista �ltal tervezett, �s a falu �nerej�b�l fel�p�tett templomban Pataki Feri koll�g�mmal k�z�sen festett�k meg a tizenn�gy st�ci�k�pet. Egy p�nzdarab feldob�s�val d�nt�tt�k el, hogy melyik�nk festi a p�ros, illetve a p�ratlan sz�m� k�peket. �n ugyan nem vagyok gyakorl� vall�sos, de r�mai katolikusk�nt kereszteltek meg, �s az eur�pai kereszt�ny kult�r�ban �s m�v�szett�rt�netben n�ttem fel. Igyekeztem a klasszikus trad�ci�k, p�ld�ul Caravaggio m�v�szet�nek figyelembev�tel�vel elk�sz�teni ezeket a bibliai kompoz�ci�kat, amelyekben egy�bk�nt ugyancsak fellelhet� n�mi ambivalencia. Van egy kompoz�ci�m, h�rom k�pb�l �ll: Az utca, Az ismeretlen ismer�s�k �s Az �jszaka (ugyanaz �jszaka).

Azt hallottam, mostan�ban Battony�n dolgozik...

Az ortodox szerb egyh�znak van ott egy 1790-es �vek v�g�n �p�lt kis m�eml�k temploma, amelynek az ikonoszt�z�t �s mennyezetk�peit egy temesv�ri szerb fest�, Sz�va Petrovics festette. Ezeket a secc�kat k�s�bb t�bbsz�r �tfestett�k, jav�tott�k, a mak�i Torma Imre p�ld�ul olajfest�kkel festett r�juk. Most Kisterenyei Ervin restaur�tor szak�rt� szakmai fel�gyelet�vel, egy mak�i f�v�llalkoz�val, B. Sz�cs Antal d�sz�t�fest�vel v�llalkoztunk a fel�j�t�sra. �sszesen k�zel 180 n�gyzetm�ternyi fel�letr�l van sz�. Tavaly novemberben kezdtem hozz� a munk�hoz, legal�bb h�rom-n�gy �vre lesz sz�ks�g a befejez�s�hez. Id�k�zben kider�lt, sokkal nagyobb feladat, mint amekkor�nak eredetileg l�tszott.

Hogyan l�tja a mai szegedi pikt�r�t?

Megv�ltozott a vil�g, ma mindenki a maga port�j�n akar �r lenni. A volt Cs�k Gal�ria szinte r�gis�gkeresked�ss� v�lt, ahol a nagymama bugyij�t�l a piszkavasig, a giccst�l a legkiv�l�bb modern k�pekig minden egy�tt tal�lhat�. A kereskedelem a f� szempont, nem a min�s�g. Ugyanezt tapasztaltam a nyaral�-Amerik�ban, a floridai Sarasot�ban, ahol huszonnyolc gal�ria �s m�zeum van a v�rosban. Voltak speci�lis gal�ri�k is, az egyikben p�ld�ul csak delfinszobrokat �rultak, k�b�l, f�mb�l, csontb�l. M�s gal�ri�k pedig szinte vegyeskeresked�sk�nt m�k�dtek, egyetlen c�ljuk a vev� ig�nyeinek kiel�g�t�se volt. A K�r�sz utcai K�pcsarnok is ilyenn� alakult egy id�ben, szerencs�re most kezd vissza�llni a r�gi profilja, �jra sz�m�t a min�s�g. A szegedi fest�t�rsadalom is igyekszik t�borokba szervez�dni, ugyan�gy, mint m�shol. A Szegedi Sz�pm�ves C�h els�sorban az amat�r, autodidakta alkot�kat fogja �ssze. Kezdetben �n is t�mogattam �ket, majd a Sz�g-Art megalakul�sakor Aranyi S�ndor, Sink� J�nos, Szathm�ry Gy�ngyi h�v�s�ra az �j egyes�lethez igazoltam. Most ebben a csapatban focizom. Ma nem lehet csapat n�lk�l l�tezni, ez�rt igyekszem a j�v�ben akt�vabban r�szt venni az egyes�let munk�j�ban. A Szegedi Ny�ri T�rlaton, a fest�szeti bienn�l�n szoktam szerepelni, a budapesti rendezv�nyekre m�r r�g nem adok be k�peket. Pataki Ferivel, Zombori Lacival �s a t�bbi kort�rsammal a hetvenes �vekben tudtunk legink�bb kibontakozni. A Debreceni �tterem, majd a Szeged �tterem s�r�z�je volt a t�rzshely�nk, nagy t�rsas�gi �letet folytattunk. M�ra ez a csapat sz�trobbant, se p�nz, se poszt�, mindenki az utols� garas�t is �l�re rakja, hogy boldoguljon. Nem tudunk m�r kommunik�lni. Aranyi S�ndor nemcsak tehets�ges fest�, hanem kiv�l� szervez�egy�nis�g is, hihetetlen energi�val hirdeti a Sz�g-Art nagys�g�t. N�ha tal�n nem m�rlegeli el�gg�, hogy m�s csoportosul�sokhoz viszony�tva nem biztos, hogy mi jelentj�k a cs�csot. Bennem t�bb a bizonytalans�g, a dilemma, gyakran elkeseredem amiatt, hogy nem siker�l olyan nemess� faragnom a k�pet, amilyenn� szeretn�m.

Holl�si Zsolt (Tiszat�j 2000. �prilis)